Miért, hogyan kezdtél bmxezni?
A bmx előtt görkoriztunk egy gyerekkori barátommal Mogyoródon, aki egyszer a kezembe nyomott egy One80 magazint, amit a helyi Coopban vett. A magazin sajnos csak egy számot élt meg. Králik Dani, Csepku Dani és a velük egy generációba tartozó koris, deszkás arcok csinálták. Shenker Benivel volt benne egy interjú aminek a képei és hangulata nagyon megfogott, ezért elmentünk bátyámmal bringákat nézni. Betévedtünk az OG Bike Shopba, ahol pont akciós volt egy OG Nomad belsőrotoros bicó. Ez nem sokkal a szülinapom előtt lehetett, mert végül a szülinapomra kaptam meg. Nem számítottam rá, de nagyon örültem neki! Még suli előtt reggelente is kimentem az utcába gurulni.

Mi motivált leginkább a kezdeti időszakban?
A kezdeti időszakban a One80 magazin motivált, de néha még ma is. Aztán bátyám felvett nekem kazettára Road Foolsokat az Extreme Channelről. Rongyosra néztem őket! Aztán később jött az Offline Magazine.

És most?
Most rengeteg minden motivál. A tavasz illata. Napsütés. Zenék. Bicósok, akik más nézőponttal bicikliznek és nagyokat szállnak. Kovi Tomit külön kiemelném. Az ő hozzáállása és kitartása példaértékű. Szeretem még Danny Hickersont, Tom Dugant, Flourent Soulast, Ruben Alcantarat, Matt Priest és még sorolhatnám. Itthon pedig Ice, Bobó, meg mondjuk Nagy Oszi montival akik szerintem elég jól tolják.

Hogy állsz a versenyzéssel?
Szeretek versenyezni és amikor tudok el is megyek. Kevés olyan pálya van ami fekszik nekem, de mindenhol igyekszem odatenni magam, ha már egyszer elindulok. De nem veszem őket véresen komolyan. Sokkal többet jelent, ha kapok pár őszinte elismerést a menetem után, vagy beadok valami durvát amit kinéztem, mint amikor helyezést érek el.
A hazai versenyek nagyon jók, mindenki motiválja a másikat és együtt örülünk egymás sikerének. Az ugratós versenyek meg még jobbak, mert oda csak a kemények jönnek el. Haha!
De igazán ráférne hazánkra már pár nagyobb, színvonalasabb parkverseny, mint amilyen 2008-ban az Action Dayz volt. Azt a mai napig nagyon sokan emlegetik.

Trükkök? Mit szeretnél legközelebb beadni?
Minden trükköt szeretek. A technikásaktól a durva ugrásokig. Csak legyenek egyedien, stílusosan előadva. Jó pár srác van itthon pl. akik pörgetik a dupla vp-t vagy a 360 dupla vp-t, de nem tudnak lekötni, mert valami hiányzik mögülük. A következő trükkjeimről nem mondok semmit. De lehet páran meg fognak lepődni..

Hol bicózol szívesen?
Legszívesebben ugratok valami nagyon, ami kényelmes! Sylas, Eger, Fót!
De szeretem a sashalmi poolt is, bár lehetne egy fél méterrel magasabb..

Tavaly lehetőséget kaptál arra, hogy 7 hónapig Németországban biciklizz. Milyen tapasztalatokkal lettél gazdagabb?
Igen, 7 hónapot töltöttem Kölntől nem messze egy színházban, ahol 14-en dolgoztunk egy showban. Trambulinosok, stiltsesek, brékesek és bmxesek. Mindenkinek volt egy külön blokkja, amik közt átvezetések voltak. Napi két vagy három műsor volt. Nagyon komoly odafigyelést és 120%-os koncentrációt igényelt. Ha valaki hibázott, akkor jó eséllyel baleset volt a vége.
A bmx pályán volt egy másfél méter széles indítónk, egy másfél méter magas és elég hosszú boxunk nem túl meredek döntött fal érkezővel, a pálya végén pedig egy negyedív wallride-fallal ami felett volt egy állványzat. Az egész maximum két és fél méter széles volt. Borzasztó, kényelmetlen pálya volt. Ezen kellett egy kb. 3 perces műsort előadnunk úgy, hogy nem volt közben megállás. Egyszerre közlekedtünk a pályán, ha valaki ugrott a boxon, addig a másik droppolt az indítóra, közben pedig jött a flatlandes a színpadról..
Viszont rengeteg tapasztalatot szereztem ez alatt az idő alatt. Önállósodtam és megtanultam azt is, hogyha az ember hagyja magát akkor úgy használják ki ahogy tudják, viszont ha nem hagyod magad, abból általában csak jól jöhetsz ki! És nem utolsó sorban persze nyelvtudást.
Szép időszak volt. Sok új dologgal találkoztam. Világot láttam. Embereket. Más kultúrát. Új barátokat szereztem. Illetve megismertem egy csodás lányt, aki végigkísérte a kint létem és néha csatlakozott is hozzám. Köszönöm Neki, hogy igazán tartalmassá varázsolta ezt a kalandot és még ma is mellettem van.

Meg tudnád fogalmazni, hogy mit jelent számodra a bmx?
Szabadság, önkifejezés, barátok, kosz, mocsok, kaland, utazás, sztorik.

Kit tartasz a hősödnek?
Hősöm? Anyukám! Rá nagyon büszke vagyok. Rengeteg áldozatot hozott a családunkért. Nagyon sokat gondolok arra, hogy mennyire jó példát mutatott nekem és milyen jó nevelést kaptam tőle. Ő az én hősöm, Neki nagyon hálás vagyok mindenért. Köszönöm Anya!
És egy nagy köszönet mindenkinek akivel valaha is találkoztam az életben. Még a rossz emberektől is tanultam olyat, ami a hasznomra vált és motivált.

Mik a terveid a jövőre vonatkozóan?
Idén összerakok egy durva videót. Elmegyek annyi versenyre amennyire csak tudok és oda is teszem magam.
Közben pedig nyomatjuk a GO4IT-et is ezerrel, ami egy új mozgalom, ideológia, brand. Azzal a céllal alakult meg, hogy helyes irányba tereljük a legfiatalabb generáció bmxeseit, az utánpótlást. Igyekszünk támogatni a lelkes kis bringásokat, akik a GO4IT eszmét, mint brand-et képviselik majd a bmx versenyeken, jameken és természetesen a mindennapokban. Ha elesel, odavered magad, akkor is állj fel és csináld meg! Továbbá nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a kis srácok ne a pálya mellett cigizős, köpködős buta majmok legyenek, hanem egészséges értékrenddel rendelkező sportoló fiatalok akikről az idősebbek is példát vehetnek! Ez a GO4IT!

Live To Ride – Számodra ez mit jelent?
A biciklizés megtanított arra, hogy sose adjam fel. Ha valamiben hiszek és meg akarom csinálni akkor tudom, hogy meg tudom csinálni és ez nem csak a bmxre igaz. Ha az élet más területen hoz valami nehézséget akkor úgy állok hozzá, hogy bmxes vagyok, szóval sima ügy! Leginkább a ‘sosem adom fel’ érzéshez tudnám hasonlítani.

Mi volt a legelső élményed a bmx-el kapcsolatban?
2009 körül az egyik ismerősöm mutatott egy Danny Macaskill videót. Megtetszett amiket csinált, ezért elkezdtem keresgélni biciklis videókat. Találtam pár bmxeset is, és egyből beleszerettem. Mire megkaptam az első bicómat, addigra már ment pár könnyebb trükk, ugyanis haverom bmxével felváltva nyomtuk, és viszonylag könnyen tanultam. 2010 április 9.-én kaptam meg az első komplett bicómat a szüleimtől. Három napra rá már tudtam 360-azni bunnyból.

Gyulán élsz, hol volt/van lehetőséged gyakorolni?
Amikor megkaptam az első bmxem a skatepark még zárva volt, szóval csak a street maradt. Pár hónapra rá, nyár közepe felé nyitott meg, onnantól kezdődött a parkos korszak. Dirt pályánk is van Gyulán, de az nem nagyon fekszik nekem, ezért inkább a parknál maradtam.

Gyulabike?
Gyulabike!
Ez egy egyesület, amit a ’nagyobb’ gyulai bicósok alapítottak 2005-ben. Akkor javarészt még csak montis tagjai voltak, akik közül még most is van pár nagy név. Azóta már van bmxes, rolleres, sőt görkoris tagunk is. A cél az, hogy összefogjuk az extrém sportot kedvelő tehetséges fiatalokat. A Gyulabike számomra a legfontosabb jelen pillanatban, ugyanis ha nem lenne, a parkunk már rég a többi magyarországi park sorsára jutott volna, tehát bezárták vagy életveszélyessé nyilvánították volna, mert nem tartották karban. Amikor elkezdtünk a srácokkal a pályán bmxezgetni, akkor még nem a Gyulabike tulajdonában állt a skatepark, hanem a sporttelepé volt. Mi szinte minden nap kint voltunk, és gyakoroltunk. Néha-néha kinéztek az akkori Gyulabike tagok és figyelték hogy a kicsik hogyan fejlődnek. Megismertük őket, és lassan a gyulai bmxesek is beléptek a Gyulabike-ba. Támogat a versenyeken való részvételekben, pólóval, utazási költséggel és nevezési díjjal is. Idén megpróbálunk pár roadtripet is szervezni, szóval nagyon király a Gyulabike!

Tavaly nagy sikert aratott a GyulabikeFeszt. Idén is számíthatunk rá?
Igen-igen, 2012-ben rendeztük meg először, és idén is lesz! Tavaly indultam én is park pro kategóriában és második helyezést értem el.

2011-ben a ProWanted profilodon azt írtad, szeretnéd hogy megismerjenek az emberek, új barátokat szerezni és új helyeken bicózni. Majdnem 2 év elteltével mit gondolsz, mennyire valósult meg mindez?
Szerintem azóta már elég sokat fejlődtem, és sokan megismertek. Sok helyre eljutottam. Összehoztunk egy jó videót, és a versenyeken is megpróbáltam minél jobban szerepelni. Ezáltal úgy gondolom megvalósult, amit akkor szerettem volna.

A jövőre vonatkozóan milyen terveid vannak?
Szeretnék minél több versenyre eljutni, és jól szerepelni. Összeállítani egy videót, olyan trükkökkel, ami nemcsak a magyarországi, hanem az európai bmxezés színvonalának is megfelel majd. Ja, és remélem hogy mindezt sérülésmentesen sikerül összehozni!

Neked volt már szerencséd külföldön bicózni?
Igen, volt. Két éve a Gyulabike-al egy csíkszeredai roadtrip,illetve Bécsben kétszer is, egy szintén Gyulabike-os, és egy Ajkay Ádám által szervezett trip.

És szerepel a terveid között nemzetközi versenyen való részvétel?
Igen, idén szeretnék pár külföldi versenyre is eljutni, mint például a Pannonian Challange.

Fiatalkorod ellenére rövid idő alatt nyújtottál nagyon jó eredményeket és sokan figyeltek fel rád. Ez a fajta figyelem gyorsít a fejlődéseden?
Jó érzés, hogy van aki felfigyelt rám, és ezért (is) próbálok minél jobb teljesítményt nyújtani. De a fő motiváció nekem mégis egy-egy külföldi videó, amitől mindig megjön a kedvem bmxezni. Egy Chance Brejnakowsi vagy egy Harry Main videótól akármikor kedvet kapok ahhoz, hogy kimenjek gurulni egyet.

Van bármi jó tanácsod azoknak a srácoknak akik majdnem olyan fiatalok mint te voltál 2 éve, és oda szeretnének eljutni ahova te is tartasz?
Kitartás, akaraterő, és magabiztosság..!

Live To Ride – Számodra ez mit jelent?
Bmx for life!

A képet készítette: Varga István “Isty”

A képet készítette: Jaksa Bálint

A képeket készítette: Simon Tibor Steve
  

Mióta az életed része a bmxezés?
2004 augusztusában kaptam meg az első bmxemet, miután a szüleim megunták, hogy már kettő hagyományos közlekedésre kitalált mounten bikeot tettem tönkre. Egy full króm mongoose mischief gépről volt szó, a maga 17-18 kilójával, 4 peggel, első-hátsó fékkel, prizmákkal és műanyag láncvédővel felszerelve. Elég csajozós verda volt..! Akkoriban nem tudtam, hogy mi merre van itthon Kecskeméten, még street spotokat sem ismertem. Azt hiszem nem is voltam vele tisztában, hogy egyáltalán milyen trükköket lehetne csinálni utcán egy ilyen biciklivel. Aztán elkezdtünk ásni pár osztálytársammal és egy velem egy városrészben élő sráccal kis buckákat, amik egyre inkább növekedtek, majd lyukat is ástunk az eldobó és érkező közé. Közben a bringáról szépen lekerültek a fényvisszaverő készülékek, a pegek, az első fék és az ülés pedig lentebb csúszott. Valahogy így kezdődött.

Emlékszel az első versenyélményedre?
Az első versenyem itthon volt Kecskeméten, talán 2006 tájékán. Ez már a jelenlegi skateparkunk területén zajlott, de akkor még kint volt, nem az épületben. Egy házi versenyről volt szó, de ha jól emlékszem voltak azért környékbeli srácok is Nagykőrösről, Ceglédről és Kiskunfélegyházáról. A felkészülésen nem igazán gondolkoztam, fogalmam sem volt hogy megy egy ilyen verseny. Úgy gondoltam elég lesz ha csak biciklizgetek ahogy egyébként is szoktam és aztán úgy alakult, hogy én nyertem meg. Egy helyi extrém sportokkal foglalkozó bolt volt a verseny támogatója, és az első helyért kaptam tőlük egy cipőt, aminek nagyon örültem. Szét is bicikliztem pár hónap alatt.

Melyik a kedvenc trükköd?
Kedvenc trükköm több is van, de attól függ hogy éppen hol biciklizek. Ha dirten akkor egyenesen, vagy oldalra röptetős dombon, ha parkban, akkor attól, hogy milyen az adott park felépítése, elrendezése. Nagyon szeretek repülni, lehetőleg minél nagyobbat akár egy kényelmes föld ugratón, akár egyik elemből a másikba. De ha egy trükköt kellene mondanom akkor az a lookback lenne hipen. Lehetőleg egy szúrós érkezőjűn, minél nagyobb ugrás közben, mert jó érzés becsavarni, egy kicsit tartani, aztán beleszúrni a bicikli elejét az érkezőbe. Meg persze egy elég jól kinéző trükkről van szó.

Melyik a következő amit be szeretnél adni?
Oda-vissza kormánypörgetést nagyon meg szeretném tanulni dirtön, aztán ha már elég jól megy akkor egy jó 360-ba beleilleszteni, de sajnos addig még el kell telnie 1-2 hónapnak, amíg jobb idő nem lesz. Úgyhogy valószínűleg a következő egy toothpick lesz a szép új kecskeméti subboxunkra vagy valami hasonló.

Egy új trükknél mi az ami inspirál, hogy sikerüljön?
Általában zenére biciklizem és egy új trükk megtanulásánál próbálok minél dinamikusabb számot hallgatni, hogy felpörögjek. Ami még jobban számít az az,ha már elképzeltem milyen is beadni meg mit kellene csinálni, hogy sikerüljön és nem tűnik lehetetlennek a megvalósítása. Ha nem tudom fejben összerakni, hogy mit és hogy kellene csinálni, akkor azt el is szoktam engedni amíg nem tisztul le.

Nagy szerepe van a Kecskeméti Free Line SE-nek az életedben. Tudnál mesélni erről?
Egy-másfél éve bmxezhettem amikor először kikeveredtem. Akkor még a nálam idősebb srácok foglalkoztak ezzel az egésszel, és az első dolog amit láttam kint az az volt, hogy éppen a box ívén cserélték a rétegelt lemezt, és utána is mindig azt láttam, hogy ha bármi hibája van a parknak, vagy fejlesztésre kerül sor akkor azt Ők javítják. Az első kint töltött év után úgy alakult, hogy került ki némi faanyag, és elhatároztuk, hogy építünk belőle pár elemet a hangárba. Akkor még szöggel és kalapáccsal raktuk össze az elemeket, mivel az áram nem volt még bevezetve. Az első próbálkozásból végül lett egy nagyon kicsi és egy eggyel nagyobb spine, egy ív szerűség és egy döntött fal.  Azóta építgetjük, szépítgetjük a srácokkal, rengetegszer átalakult teljes egészében, és valószínű hogy jövőre is lesznek alakítgatások, ez szinte olyan nekünk mint másoknak egy dirt pálya, csak fából.

Az előző hétvégén itt, a kecskeméti parkban került megrendezésre a Happy New Year Bmx Jam. Milyen szereped volt ennek a megrendezésében?
Úgy kezdődött, hogy egy kis szerepet szeretnék belőle vállalni, aztán szépen lassan körvonalazódott, hogy annyira nem is lesz kicsi, mint azt én gondoltam. Végül én szerveztem az előkészületeket, srácokat a zsűribe, speakert, támogatókat, hirdetéseket, a szivacsgödör bontást és az elmaradhatatlan after partit. A verseny napja aztán amilyen nehezen kezdődött, olyan könnyen folytatódott. A selejtezők, döntők lebonyolításában végül nem is volt szükség rám, amiért nagy köszönettel tartozom a csapatnak, mert így tudtam én is kicsit a biciklizésre koncentrálni!

Milyen tapasztalatokkal zártad végül a versenyt?
A legfontosabb tapasztalat talán az, hogy nem a verseny napjának délelőttjére kell hagyni a pakolást.. Ezen kívül szinte semmilyen negatív tapasztalatom nem volt, a visszajelzések alapján mindenkinek nagyon tetszett. Jövőre mindenképp ismétlődik, és próbálom/próbáljuk az apróbb hibákat kijavítani.

Esetleg üzennél valamit a résztvevőknek?
Nagyon örültem, hogy ennyien eljöttetek, és hogy a szokatlan ívek ellenére mindenki pakolta keményen a trükköket. Remélem mindenkinek tetszett a verseny, és hogy jövőre is találkozunk!

Mit gondolsz, mennyire jellemzi összefogás a mai magyar bmxes generációt?
Szerintem országrészenként más-más a jellemző. Ahol van egy kis összefogás, ott láthatóan fejlődnek a lehetőségek, például Szentesen egy kis utánajárással el tudták érni a srácok, hogy legyen téli gyakorlóhelyük. Úgy gondolom, ez mindenképp követendő példa. Itthon az a baj, hogy a bringások nagyobbik része egy idő után felhagy a sporttal, mert vagy már nem mozgatja meg úgy a biciklizés, vagy lesérül, ezért kevesen vannak akik olyan idősek, hogy komolyan vegyék őket, ha mondjuk bemennek a városházára egy parkért vagy fedett helyért kampányolni.

Álom trails?
A RedBull Roast it-nek a helyszínéül szolgáló trailsre nagyon szívesen elmennék ugratni!

Mik a terveid az idei szezonra?
Először is, hogy amint végre megérkezik a tavasz, rendbe legyen téve az RCR dirt, és lehessen ugratni végre. Ezen kívül remélem el tudok jutni idén is minél több rendezvényre, hogy találkozhassak és biciklizhessek a rég nem látott haverokkal, barátokkal és jó lenne végre egy olyan szezon, aminek a végére nem teszem tönkre a bokáimat meg semmilyen más testrészemet sem.

Live To Ride – Számodra ez mit jelent?
Ride to Live!

Az alábbi képet készítette: Králik Dániel

Az alábbi képeket készítette: Ács Adrián
   

Az alábbi képet készítette: Jaksa Bálint

Az alábbi képeket fényképezte: Pálmai Gergő
 

Az alábbi képet fényképezte: Péntek András

Milyenek az első élményeid a bmxel kapcsolatban?
Flatlanddel indítottam, de hamar elkezdtem íveken bicózni és az is ugyanúgy tetszett. Utána még jobban beleszerettem és azóta is az ívek rabja vagyok. A nagyfélcsőre éreztem rá gyorsan. A flatlandhez több türelem kell, nagyobb fless volt a levegőben lenni…és még most is az.

Ennyi év után a sport szeretetén és a szenvedélyen kívül mi az ami még inspirál arra, hogy biciklizz?
Semmi. Valójában minden inspirálni tud még most is arra, hogy elmenjek egyet bicózni. Leginkább az, hogy mennyire király dolog egy jót gurulni!

Kedvenc trükk?
Most épp az opfjam a kedvenc, de elég ha megyek egy jó kört a Bronzöntőben.

Egykori profi bmxes és gyógytornász. Ezt a két dolgot hogy tudod összeegyeztetni a mindennapokban?
Köszönöm a kérdést, nem tudom összeegyeztetni! Nem vagyok már profi, ezért másból van kenyerem. Napjaim sok teendővel járnak és kevés idő marad a bmxre. Így télen a heti egy gurulás a poolban pont jó. Amint jobb idő lesz már lehet gurulni a városban is, na azt nagyon várom!

Mi a véleményed a mai magyar bmxes generációról?
Az, hogy kibaszott jó! Sok az ügyes bicós és egyre több. Hetente látni új webvideókat, tele jó cuccokkal. Azt sajnálom viszont, hogy úgy tűnik a körülmények nem sokat fejlődtek az elmúlt 21 év alatt.

Egy 2001-es interjúban azt mondtad, hogy az itthoni helyzet nem túl fényes, hiányzik az bmxesek érdekképviselete, egy jól működő szövetség és az állami támogatás. Mit gondolsz azóta milyen irányba változtak a dolgok? Változtak egyáltalán?
Nem változtak. Az egykori BMX Szövetségnek rossz vége lett, lehet amiatt is látom pesszimistán ezt a kérdést. Mindezek ellenére viszont úgy érzem, hogy nagyon pozitív erők dolgoznak azon, hogy szervezettebb és elismertebb legyen a sport. Emiatt bizakodó vagyok!

Sokak példaképe vagy. Neked van/volt olyan példaképed aki motivált a fejlődésben?
Amikor Csillebércen ’éltem’ akkor Marci, Répa, Zsozso, Lev Tolsztoj, Vusztok, Limo, Roni, Gyuszi és Mészi voltak azok.

Most: Kinga, a családom, barátaim, Steven Seagal, Pandapöcsi Boborján.

Lenne esetleg valami jó tanácsod, üzeneted azok számára, akiknek te jelented ezt a példaképet?
Köszönöm nekik. Ezt üzenem és azt, hogy ride on!

Transition címmel  2011 végén megjelent egy film ami az életed és sportkarriered legmeghatározóbb pillanatait mutatja be. Tudnál erről mesélni?
Az ’96 című Márics-Králik produkció óta szerettem volna egy pár perces anyagot összerakni. Végül 7 évvel később, 2011-ben  forgattuk le. Ekkor már többet láttam benne annál, mint hogy csak felvegyünk pár jó trükköt. Ezúton is köszönöm Szilágyi Marcinak!

A film utolsó perceiben arról beszélsz, hogy eljön az idő amikor talán tovább kell lépni. Ez a pillanat esetleg akkoriban jött el a te életedben?
Bizony eljön és gyorsabban mint gondolnád! Nincs ezzel baj, de nagy üresség maradhat egy ilyen szenvedély után. Úgy gondolom, jó, ha van valami más is bmxen kívül az ember életében. Valami, ami hasonló örömöt ad. Az aktív versenyzésről nem a Transition kapcsán mondtam le. A versenyzés és profi bmxes lét fokozatosan ment át a nagybetűs életbe. Az egyetem mellett már kevesebbet tudtam utazni és a versenyzés sem motivált már annyira. 2008-tól már nem indultam több nemzetközi versenyen. De például a Normaparkban párszor ringbe szálltam azóta.

Mik a terveid a jövőre vonatkozóan? Bmx? Munka? Család?
Ezek mind, de más sorrendben. Illetve többet szeretnék utazni és tanulni.

LiveToRide – Számodra ez mit jelent?
Egy új, a hazai bmxes közösséget támogató csapat interjújának utolsó kérdését. Köszönöm a lehetőséget, hajrá-hajrá!

A képeket fényképezte: Péntek András

   
   
  

Miért épp a bmx?
Ez volt mindig is azon extrém sportok egyike abból a sokból amit szeretek, amiben a legjobban ki tudom fejezni önmagam és a legtöbb sikerélmenyem volt/van.

Akkor és most.. Honnan indultál és hol tartasz jelenleg?
Akkor: egy kisfiú tele álmokkal és ambíciókkal.
Most: egy idősebb, tapasztaltabb fiú még nagyobb álmokkal és célokkal.

Hogyan jellemeznéd magad, mint ridert?
Jókedvűnek, mosolygósnak, aki imád minden percet amit a bmxen tölt.

Bejártad a fél világot a bmx miatt. Milyen tapasztalatokkal, élményekkel lettél gazdagabb?
A legfontosabb tapasztalatom a fél világ bejárása után az, hogy az egész világot be akarom járni! Életre szóló élményekkel lettem gazdagabb, amiket soha nem felejtek el és arra motiválnak a mindennapokban, hogy átéljek még több ilyet. Semmi sem lehetetlen, minden csak hozzáállás kérdése. A világ összes pontján vannak barátaim, akiknek sokat köszönhetek és remélem többszörösen kapják majd vissza a jóindulataikat mások fele. A bmxezésnek rengeteg mindent köszönhetek.

Emlékszel a legpozitívabb és legnegatívabb versenyélményedre a bmxel kapcsolatban?
Másképp látok bele a versenyekbe a sok éves versenyzés után mint az elején, de persze minden versenynek megvannak a saját pozitívumai és negatívumai. Legyen ez magyar vagy külföldi verseny, kicsi local vagy nagy nemzetközi. Inkább csak úgy mondanám, hogy másképp látom ezeket és legyen az bármilyen, én pozitív élményként próbálom átélni. De mindenképpen a legrosszabb élményeim azokról a versenyekről vannak ahol megsérültem. A legjobbak pedig azokról, ahol jól ereztem magam és jót bmxeztem.

Van valami ami bicózás közben mindig nálad van?
Az eszem a helyén. De ha a zsebeimre gondolok akkor talán csak egy zsebkendő. Ami viszont minden bmxezésnél nálam van az a bukósisakom.

Sokan példaképként tekintenek rád. Milyen érzés ez?
Hihetetlen. Számomra ez nagyon megtisztelő és nagyon szépen köszönöm azoknak akik ezt így gondolják, mert ez nekem borzasztóan sokat jelent.

Mi lenne az álomtrükköd – technikai korlátok nélkül, egy fiktív valóságban, ahol a gravitáció zero?
Haha. Egy hatalmas moto whip. Oldalazva repülnék több percen keresztül hihetetlen magasságokban egy dirt ugrató felett.

A bmxen kívül is vannak extrém területei az életednek?
Sokfajta extrém sportot szeretek legyen az a wakeboard, snowboard, moto vagy surf. Az életem elég extrém ha abból a szempontból nézzük hogy nem bírok egy városban eltölteni pár hétnél többet, legyen az bármelyik a világon. El kell utaznom, mert az életem az utazásról szól és fog is fog szólni.

Mik a terveid a jövőre vonatkozóan? Itthon vagy az USA-ban képzeled a következő 5-10 évet?
Sajnos a magyarországi helyzet a jövőre nézve minden szempontból abszolút kilátástalan, ennél fogva Magyarországra semmit nem tervezek. Kaptam egy atléta-sportolói vízumot Amerikába, ezért itt fogok lakni amíg az le nem jár és az még több év. Amerikában jártam gimnáziumba, itt is érettségiztem és jártam egyetemre, így engem ide kötnek a szálak. Szóval itt fogok élni és dolgozni is később, mivel itt érzem magam a legjobban. Innen fogom bejárni az egész világot.

Üzenet, köszönet?
Köszönöm szépen a lehetőséget erre a kis interjúra.

Köszönet a szüleimnek  a barátimnak és a szponzoraimnak az eddigi bármilyen segítségért hogy idáig eljutottam és az vagyok aki és élhetem az álmaim.

Üzenet: Szeretet-és tiszteletteljes, kitartó, pozitív, megbecsült, céltudatos, jószívű , életre törekedj és akkor a világ legboldogabb emberének fogod érezni magad!

LiveToRide – Számodra ez mit jelent?
A LiveToRide nekem egy olyan jelmondat ami nem feltétlenül csak a bmxezesre vonatkozik, hanem arra, hogy mindannyiunknak megteremtetett az élet és mindenkinek megvan a lehetősége, hogy úgy élje az életét ahogy ő akarja. Ehhez egy pozitív és ambiciózus mentalitás is kell, de így mindenki megélheti az álmait. Live To Ride Life! Legyen az bmxel, anélkül vagy mással.

Mikor és milyen körülmények között kezdtél bmxezni?
2004-ben, sajnos nem olyan jó körülmények között. A családom akkoriban nem tehette meg ,hogy vegyen egy profi bmxet, ezért kaptam egy Gepida edikat. Talán azért pont a bmx, mert a sors így hozta, na meg a barátaim, akik anno nyomatták. Peti és Márk: köszönöm, fiúk!

Más sportokat is kipróbáltál ezelőtt?
Igen, deszkáztam és koriztam is egy kis ideig. Illetve rollereztem is,bár nem tudom a roller mennyire számít sportnak.

Mi volt az eddigi legnagyobb mérföldkő a bmxel kapcsolatban?
Talán amikor elmentünk a VB-re Kölnbe a Minimal Crew-val. Na az nagy mérföldkő volt számomra. Nagyon sokat hülyülünk együtt és velük tudok a legjobbakat bicózni.

Trükkök?
Szeretem a technikás trükköket, footjam ,csúszások, ilyesmi. Talán amivel a legtöbbet küzdöttem eddig az a vázpöri volt. A legbüszkébb talán az op barspin-ra vagyok. Amit pedig beszeretnék adni legközelebb az a flair, mert már ideje lenne tudnom.

Mikor indultál először versenyen?
2005-ben Törökbálinton az extrém sportnapon. 1. helyezett lettem, bár nem terveztem,hogy indulok csak elmentem, és titokban beneveztek a srácok engem is. Nem készültem rá, de ott voltam, szólítottak én meg totál meglepődtem .Szóval végül is kénytelen voltam indulni.

Mi a legmeghatározóbb versenyélményed?
Chill and Ride! Az összes amin eddig részt vettem. Sajnos nem értem el helyezést sosem, de számomra ez a legesleghangulatosabb pálya egész Magyarországon. Ott bicóztam eddig a legjobbakat.Gyakran fordulok meg Csillebércen, mert nagyon szeretem.

Vannak olyan személyek akiknek sokat köszönhetsz, akik nélkül talán nem jutottál volna el idáig?
Sokat köszönhetek a barátaimnak, meg persze a szüleimnek. Nélkülük nem bmxezhetnék most. Köszi anya és apa!

Hol gyakorolsz a téli szezonban?
Mostanában az Exboxban nyomom. Legtöbbször a Minimal Crew-val gurulunk ott, meg pár helyi sráccal.

Vannak külföldi/belföldi példaképeid?
Belföldön Shenker Beni. Rutinos, tapasztalat és nem utolsó sorban nagyon rendes ember. Neki is sok mindent köszönhetek. Külföldön Devon Smillie, neki tetszik a legjobban a stílusa.

Mit szeretnél elérni a következő időszakban?
Nagyon sok új trükköt beadni és sok új helyre eljutni, illetve még több embert megismerni.

LiveToRide – Számodra ez mit jelent?
Egyszerűen azt jelenti ,hogy BMX!

Ha bármilyen kérdésetek van Rolihoz kommentben megtehetitek az oldal alján és hamarosan választ kaptok rá!

   
   

Minek vagy kinek a hatására kezdtél el bmxezni?
Mindig is vonzottak az extrém sportok, gyerekkoromban nagyon sok mindent kipróbáltam.
Először is elkezdtem parkourozni, mert az nagyon menőnek tűnt. Aztán vettem egy gördeszkát, de nem volt túl sok sikerélményem, meg át is ment rajta egy autó.. Koriztam is és mielőtt elkezdtem volna bmxezni szégyenemre még a rollert is kipróbáltam.. Fúj!
2005-ben megkaptam az első bmxemet és az egyik környékbeli ismerősömmel gyakorolgattunk, de nem egész egy-másfél év alatt ő feladta. Én végül leragadtam ennél a sportnál.

Minden figyelmemet a bmxezés kötötte le, és később megismertem a helyi srácokat is, akik egytől egyig idősebbek voltak nálam. Szerintem ez inkább előny volt. Mindig tudtam rájuk támaszkodni és nagyon sokszor motiváltak.

Mikor vált meghatározóvá a bmxezés az életedben?
A második évben, amikor elindultam az első versenyemen még a GodSpeed skateparkban. Ez egy amatőr kategóriás verseny volt és nem is tudtam róla, csak kimentem bringázni és láttam, hogy valami készülődik. Aztán végül is úgy döntöttem benevezek..

Hogy kerültél kapcsolatba Superstarral?
2009-ben csatlakoztam a Harlee csapathoz, egy évre rá Sarlósi Attila jó barátom és egyben a Harlee alapítója felajánlotta nekem ezt a lehetőséget, hogy összehoz a céggel és a kezembe adja az irányítást. Szóval felvettem a kapcsolatot a cég főnökével illetve a team managerével és azóta is bizalmas kapcsolatot ápolunk. Sok bmxezéssel jár, az biztos! A szponzorációm abból áll hogy biciklizek, jól érzem magam és persze aktuális anyagokat is küldök. Nincsenek nagy elvárásaik, de azért a videókra meg a képekre mindig számítanak. 2011-ben meghívtak Oroszországba egy 10 napos trippre. A Superstar biztosított nekünk nagyon kellemes és nyugis környéken szállást, minden napra elegendő pénzt és jólétet. Kiskirályokként éltünk azalatt a tíz nap alatt. Elvittek minket a legjobb pályákra, spotokra és leforgattak velünk még egy show-műsort is, ahol megtanultunk borscsot csinálni. (Nagyon rossz lett..)

Mi volt az eddigi legnagyobb elismerés amiben a bmxezés miatt részesültél?
Talán a 2012-es év street ridere cím.

Szerinted mi volt a legjelentősebb dolog ennek eléréséhez vezető úton?
Mindig is nagyon motivált bringás voltam, de a legjelentősebb és a legnagyobb segítséget a Harlee-shoptól kaptam, Sarlósi Ateszéktól. Nélkülük talán nem így alakult volna a dolog. Nagyon hálás vagyok nekik mindezért és hatalmas húzó erőt jelent számomra.

Hogyan éled meg a versenyzést? Lámpaláz?
Sokszor még mindig előjön, de szeretek versenyezni.

Mely számok állandó szereplői a playlistednek?
Reap – We on the block

Jelly Bass and Brother Culture – No love
Edward Sharpe and The Magnetic Zeros – Home
Zion I – Trippin’
Snowden – Kill The Power

Milyen trükkök jelentik a következő időszakban a kihívást, amit mindenképp be szeretnél adni?
Nagy korlátokon az összes csúszási variáció, és az utcán banger trükkök. A külföldi színvonal motivál.

LiveToRide – Számodra ez mit jelent?
Élj a bringázásnak!

Mi volt az első élményed a bmx-el kapcsolatban?
Még kisgyerek voltam amikor Mazán Tomi és Csepelényi Krisztián Mezőhegyesen bemutatóztak valami fesztiválon. Akkor még egyáltalán nem tudtam, hogy kicsodák ők, de mostanra már nagyon jó viszonyban vagyunk és örülök, hogy ismerhetem őket. Akkor, ott láttam először élőben bmx-et, bmxezést és egyből beleszerettem.

Hogy teltek az első évek?
Nehezen. Mezőhegyesen nagyon sokáig nem volt skatepark és még utcázni sem lehetett min. így amíg el nem kerültem Szegedre középiskolába, nagyon ritkán bmxeztem pályán, ezért lassan indult be a dolog. Azóta már van itthon, Mezőhegyesen is egy kis skatepark, ami a város méretéhez és lehetőségeihez viszonyítva egy nagyon jó pálya, viszont nem bicózom rajta sokat, leginkább Szegeden bmxezek, mert a hetek nagy részét ott töltöm az iskola miatt.

Mikor fordult komolyra a dolog?
Ezt pontosan nem tudom megmondani, viszont úgy gondolom, hogy az első támogatóm a Legend Lifestyle nagy motivációt adott ahhoz, hogy komolyabban vegyem az egészet. 2007-ben voltam először versenyen, a Szegedi Extrém Játékokon. Ez egy amatőr verseny volt, 16 év alatti kategóriában indultam és a 3. helyezést értem el. Az első profi versenyem Szentesen volt, 2010-ben, ott 1. helyezett lettem. Minden versenyemre komolyan vettem a felkészülést, mindig szerettem volna jól teljesíteni.

ProWanted – Hogyan kezdődött? Milyen élményekkel, tapasztalatokkal lettél gazdagabb?
Az első ProWantedba jelentkeztem 2010-ben, de akkor nem kerültem be a csapatba, viszont egy évre rá sikerült. Nagyon boldog voltam, alig tudtam elhinni, hogy három hétvégén át együtt bmxezhetek az ország legjobb ridereivel. Rengeteg mindent tudnék mesélni, bár nem vagyok biztos benne, hogy mindent vissza tudok adni abból, amit ott átél az ember. Nagyon jó érzés ismerősökkel és barátokkal bmxezni 3 hétvégén keresztül úgy, hogy jobbnál jobb helyeken járunk és bicózás után még bulizunk is.
Először Nyíregyházán voltunk, az ország egyik legjobb skateparkjában, így értelemszerűen nagyon jót gurultunk. Mindenki kemény volt, ezért mindenki húzta a másikat. Utána mentünk Egerbe, ahol életemben először ugrottam át egy úgymond méretesebb dirt ugratót, ami felejthetetlen élményt jelentett. Az a vasárnap lazulósabb volt, akkor már kicsit fáradtabb volt a csapat. A második hétvégén Szekszárdon voltunk, ott is egy nagyon jó dirt pályán, sok ugratós arccal. Itt is nagyon jót bicóztunk, bár én kicsit összetörtem magam, így a vasárnapi street szettet ki kellett hagynom. Akkor csak néztem a srácokat akik nagyon keményeket pirítottak. Utolsó hétvégén a fővárosban voltunk, Csillebércen. Lazulós hétvége volt, igazán megfelelő levezetése az előző háromnak. Millió élménnyel és tapasztalattal lettem gazdagabb, felejthetetlen bicózások, bulik, új barátok.

Ezenkívül milyen eredményeket értél még el eddig?
2009 – Harlee X Games – 1. helyezett
2010 – Szentes Jam- 1. Helyezett
2011 – Szentes Jam – 3. helyezett
2011 – Chill&Ride 4 – 4. Helyezett
2011 – OSG 12 – 4. helyezett

Melyik a kedvenc trükköd?
Flair, a legjobb érzés. Miskolcon tanultam meg 2009 decemberében. A félcsőre hordtuk ki a mászófal alól a szivacsokat, az alá pedig tettünk szivacsdarabokat a szivacsgödörből és arra próbáltuk. Az első próbálkozásomból rádobtam a bmxemet a félcső szélén ülő srácokra, elég para volt. Aztán végül összejött, körülbelül fél órába telt mire először kigurultam. Aztán sokat küszködtem vele, volt amikor elfelejtettem, de hála az égnek azóta is megy, és nagyon imádom! Minden flairem meghatározó élmény, az összes nagyon jó érzéssel tölt el.

Ha ezentúl a világon csak egyetlen helyen bmxezhetnél, mi lenne az?
Sajnos még tökéletes helyen sosem bicóztam, így tapasztalat alapján nem tudok ítélkezni, viszont úgy gondolom, hogy Woodward, The Kitchen vagy a Rampworx közül bármelyikben ellennék akármeddig, még akkor is, ha máshol nem bmxezhetnék, csak ott.

Volt már komolyabb sérülésed?
Csonttörések, fogtörés, agyrázkódások, zúzódások, rándulások és ficamok. Ezen felül természetesen bőrsérülések, szóval mondhatni mindenből kaptam már. Nem sok épp testrészem van. Aztán hogy ezeket hogy viselem, az változó.
Van amikor jobban, van amikor kevésbé. Nagyon sok sérülésem volt már, mondhatni megedződtem, de sajnos vannak dolgok amikre nem lehet rágyúrni. Én magamat elég szívósnak tartom, nem szoktam kis karcolásokért nyavajogni.

Milyen terveid vannak a 2013-as szezonra?
2013-ban fogok végezni az iskolával, ha minden igaz, úgyhogy erre is nagyon szeretnék koncentrálni, de ezen felül természetesen minél többet bmxezni, boldognak és egészségesnek maradni. Rengeteget szeretnék fejlődni és minél magasabb szinten bmxezni. Szeretnék eljutni külföldi versenyekre, bár sajnos ez eddig még egyszer sem sikerült. Konkrét terveim nincsen a bmxezéssel, jön ami jön, csak szeretném élvezni az összes pillanatát.

Üzenet, köszönet?
Köszönettel tartozom a családomnak, a barátaimnak, amiért mellettem állnak, a Nike-nak a király cuccokért. Péntek Andrásnak a rengeteg segítségért és mindenkinek aki valaha is a segített nekem, köszönöm!
Az üzenet pedig, hogy csak lazán, végül úgyis minden rendben lesz!

LiveToRide – Számodra ez mit jelent?
Számomra ez azt jelenti, hogy bmxezés nélkül nem élet az életem, nem tudnék teljes életet élni nélküle

Ha bármilyen kérdésetek van Mátéhoz kommentben megtehetitek az oldal alján és Máté hamarosan válaszolni fog rá!

Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a bmx-el?
Talán 10 éves lehettem amikor felfogtam, hogy mire használják bátyámék a biciklijüket. Nemsokkal ezután szereztem egy gyerekbiciklit amivel bunny hoppozni próbálgattam a ház előtt. Ahogy a gyerekbicó után a kezembe került egy rendes bmx elkezdtem lejárni a helyi trailsre. Kezdtem fejlődni és folyton azon járt az eszem, hogy mikor bmxezhetek legközelebb.

Amikor elkezdted, gondoltad volna, hogy ilyen eredményeket fogsz elérni?
Abszolút nem. De szerintem ez majdnem mindenkivel így van. Mikor még csak egyszerű ugrásokat gyakoroltam, akkor csak egy álom volt például a vázpörgetés vagy a 360. Viszont mikor ezeket megtanultam, mindig más és más lett az álomtrükk vagy egy nagyobb verseny a cél. Aztán ha volt egy új trükköm, csak elkezdtem kombinálni a meglévőkkel és máris volt még egy új.

Mi volt az első trükköd? És melyiket volt a legnehezebb megtanulni?
Az első egy betámasztós nullkéz volt. Nem tudom, hogy pontosan honnan jött, de mindenhol csak azt akartam beadni.
Eddigi legnehezebb pedig az 540 barspin footjam. Ez nagyon nehéz, mert több trükköt is patentul kell tudnod és összehangolnod ahhoz, hogy beadhasd. Meg persze rengeteg gyakorlást és tapasztalatot igényel.

Az eddigi bmx-es múltadban mi volt a csúcs- illetve mélypont?
A mélypont egyértelmű: az idei nyár. Két egymást követő nagyon hosszú rehabilitációt igénylő sérülés. Ez a nyár teljesen kimaradt a bmxes életemből. Már 4 éve bmxeztem nulla sérüléssel, de ezen a nyáron egy bal csípő és egy bal térd ficammal zártam a szezont. A csípő ficam egy vászoncipőnek köszönhető, amelyik egy footjamnél beragadt a kerékhez. A térdem pedig pontosan a teljes rehabilitációs időszak utolsó napján ment ki. Reggel 6-kor keltem aznap, Tegze barátommal mentem Százhalombattára bemutatózni. Teljesen jól ment minden, rögtön utána pedig lementünk az Aranyhegy Trailsre ahol a Szabó András emlékverseny ment. Mentem három kört, negyedikre rúgtam egy vázpörgetést és kificamodott a térdem. Valószínűleg köze volt az előző balesetemhez.

A csúcspont viszont nehéz kérdés. Volt sok olyan időszak, amikor semmi sem érdekelt, egyszerűen csak jól akartam magamat érezni és biciklizni. Ez egy csúcspont volt. Máskor pedig, rámentem új trükkök gyakorlására, a meglévők tökéletesítésére és persze a versenyzésre. Ezek is nagyon jó idők voltak.

Mi ösztönöz hogy ezek után a sérülések után is visszaülj a biciklire?
Amikor biciklizem mindig találok valami újat benne. Egy új trükk, egy új hely. Meg az izgalom, az adrenalin amit imádok.Ha mondjuk elmennék úszni, akkor mindig csak a medence falát látnám és az nem motiválna. Még csak megsérülni sem lehetne rendesen..!

Ki az a személy akinek a legtöbbet köszönhetsz, aki a legtöbbet tette hozzá a bmx-es karrieredhez?
A családomtól mindig is nagyon sok támogatást kaptam, volt szó alkatrészekről, vagy bármi másról. A legtöbbet pedig a bátyámtól. Mindig mondott, vagy mutatott valami hasznosat.

Egy nap az általad összerakott álomcsapattal. Hogyan képzeled?
Tommy Dugannal és Harry Mainnel! Szerintem ők ketten bárkit el tudnak kápráztatni. Persze azért szóba jöhet még Kyle Baldock, Logan Martin és Kevin Perazza is.
Késő délután kezdődne, klubozgatással, medencézéssel. Aztán bmx, este meg parti. Lehetne mondjuk Texasban, ahol vannak a legnagyobb parkok, vagy akár a Mirraco Skateparkban, ahova mindenképp el szeretnék jutni egyszer.

Milyen zenére szeretsz edzeni?
Nem mindig szoktam zenére biciklizni. Szeretem ha tudok közben beszélgetni a többiekkel, például az éppen gyakorolt trükkről. Persze gyakran előfordul, hogy megy a zene. Olyankor nekem nagyon fontos, hogy legyen benne egy kis monotonitás. Nem szeretem ha olyan zene megy amire valamilyen szinten figyelni kell, mint például a rap, mert könnyen elvonja a figyelmemet. Pörgessen fel és menjen végig a fülemben!

Mit csinálsz, ha éppen nem biciklizel?
Nyáron szívesen wakeboardozom, bár elég körülményes sportnak tartom, télen pedig gyakran jéghokizunk a Naplás-tónál. Jelenleg elég sokat kellene tanulnom mert ebben a tanévben érettségizem, de ezen kívül nagyon sok időt töltök a barátaimmal és a barátnőmmel.

Hogy képzeled a jövődet? Bmx-en vagy anélkül?
A közeljövőmet mindenképp biciklin. Még jó pár évig biztosan nagy szerepet fog játszani az életemben a bmx. A többi meg majd kiderül.

LiveToRide – Számodra ez mit jelent?
Nekem a 16. kerület legelső bmxes csapata jut róla eszembe, amire régen annyira felnéztem. Most pedig elmondhatom, hogy már én is a tagjává váltam.