Chill And Ride 10

Hazai hatvani-tibor

Közzétéve February 4th, 2013 | R. által

197

Hatvani Tibi interjú

Hatvani Tibi a bmxes megmozdulások rendszeres résztvevője, illetve újabban szervezője is, ugyanis a kecskeméti skatepark, mely második otthona lehetne, biztosított helyet a hétvégi szezonnyitó versenynek. Tibi főszervezőként és versenyzőként is megállta a helyét: az egyre fokozódó hangulatú hangárban csak úgy pakolta a trükköket.

  Név: Hatvani Tibi
Születési év: 1990
Bmx: 2004 óta | Street / DirtPark
Szponzorok: Vonzipper | Super Seven | Ride Co Riders
Igen: jó bicikli | jó spot
Nem: rossz bicikli | nincs spot

Mióta az életed része a bmxezés?
2004 augusztusában kaptam meg az első bmxemet, miután a szüleim megunták, hogy már kettő hagyományos közlekedésre kitalált mounten bikeot tettem tönkre. Egy full króm mongoose mischief gépről volt szó, a maga 17-18 kilójával, 4 peggel, első-hátsó fékkel, prizmákkal és műanyag láncvédővel felszerelve. Elég csajozós verda volt..! Akkoriban nem tudtam, hogy mi merre van itthon Kecskeméten, még street spotokat sem ismertem. Azt hiszem nem is voltam vele tisztában, hogy egyáltalán milyen trükköket lehetne csinálni utcán egy ilyen biciklivel. Aztán elkezdtünk ásni pár osztálytársammal és egy velem egy városrészben élő sráccal kis buckákat, amik egyre inkább növekedtek, majd lyukat is ástunk az eldobó és érkező közé. Közben a bringáról szépen lekerültek a fényvisszaverő készülékek, a pegek, az első fék és az ülés pedig lentebb csúszott. Valahogy így kezdődött.

Emlékszel az első versenyélményedre?
Az első versenyem itthon volt Kecskeméten, talán 2006 tájékán. Ez már a jelenlegi skateparkunk területén zajlott, de akkor még kint volt, nem az épületben. Egy házi versenyről volt szó, de ha jól emlékszem voltak azért környékbeli srácok is Nagykőrösről, Ceglédről és Kiskunfélegyházáról. A felkészülésen nem igazán gondolkoztam, fogalmam sem volt hogy megy egy ilyen verseny. Úgy gondoltam elég lesz ha csak biciklizgetek ahogy egyébként is szoktam és aztán úgy alakult, hogy én nyertem meg. Egy helyi extrém sportokkal foglalkozó bolt volt a verseny támogatója, és az első helyért kaptam tőlük egy cipőt, aminek nagyon örültem. Szét is bicikliztem pár hónap alatt.

Melyik a kedvenc trükköd?
Kedvenc trükköm több is van, de attól függ hogy éppen hol biciklizek. Ha dirten akkor egyenesen, vagy oldalra röptetős dombon, ha parkban, akkor attól, hogy milyen az adott park felépítése, elrendezése. Nagyon szeretek repülni, lehetőleg minél nagyobbat akár egy kényelmes föld ugratón, akár egyik elemből a másikba. De ha egy trükköt kellene mondanom akkor az a lookback lenne hipen. Lehetőleg egy szúrós érkezőjűn, minél nagyobb ugrás közben, mert jó érzés becsavarni, egy kicsit tartani, aztán beleszúrni a bicikli elejét az érkezőbe. Meg persze egy elég jól kinéző trükkről van szó.

Melyik a következő amit be szeretnél adni?
Oda-vissza kormánypörgetést nagyon meg szeretném tanulni dirtön, aztán ha már elég jól megy akkor egy jó 360-ba beleilleszteni, de sajnos addig még el kell telnie 1-2 hónapnak, amíg jobb idő nem lesz. Úgyhogy valószínűleg a következő egy toothpick lesz a szép új kecskeméti subboxunkra vagy valami hasonló.

Egy új trükknél mi az ami inspirál, hogy sikerüljön?
Általában zenére biciklizem és egy új trükk megtanulásánál próbálok minél dinamikusabb számot hallgatni, hogy felpörögjek. Ami még jobban számít az az,ha már elképzeltem milyen is beadni meg mit kellene csinálni, hogy sikerüljön és nem tűnik lehetetlennek a megvalósítása. Ha nem tudom fejben összerakni, hogy mit és hogy kellene csinálni, akkor azt el is szoktam engedni amíg nem tisztul le.

Nagy szerepe van a Kecskeméti Free Line SE-nek az életedben. Tudnál mesélni erről?
Egy-másfél éve bmxezhettem amikor először kikeveredtem. Akkor még a nálam idősebb srácok foglalkoztak ezzel az egésszel, és az első dolog amit láttam kint az az volt, hogy éppen a box ívén cserélték a rétegelt lemezt, és utána is mindig azt láttam, hogy ha bármi hibája van a parknak, vagy fejlesztésre kerül sor akkor azt Ők javítják. Az első kint töltött év után úgy alakult, hogy került ki némi faanyag, és elhatároztuk, hogy építünk belőle pár elemet a hangárba. Akkor még szöggel és kalapáccsal raktuk össze az elemeket, mivel az áram nem volt még bevezetve. Az első próbálkozásból végül lett egy nagyon kicsi és egy eggyel nagyobb spine, egy ív szerűség és egy döntött fal.  Azóta építgetjük, szépítgetjük a srácokkal, rengetegszer átalakult teljes egészében, és valószínű hogy jövőre is lesznek alakítgatások, ez szinte olyan nekünk mint másoknak egy dirt pálya, csak fából.

Az előző hétvégén itt, a kecskeméti parkban került megrendezésre a Happy New Year Bmx Jam. Milyen szereped volt ennek a megrendezésében?
Úgy kezdődött, hogy egy kis szerepet szeretnék belőle vállalni, aztán szépen lassan körvonalazódott, hogy annyira nem is lesz kicsi, mint azt én gondoltam. Végül én szerveztem az előkészületeket, srácokat a zsűribe, speakert, támogatókat, hirdetéseket, a szivacsgödör bontást és az elmaradhatatlan after partit. A verseny napja aztán amilyen nehezen kezdődött, olyan könnyen folytatódott. A selejtezők, döntők lebonyolításában végül nem is volt szükség rám, amiért nagy köszönettel tartozom a csapatnak, mert így tudtam én is kicsit a biciklizésre koncentrálni!

Milyen tapasztalatokkal zártad végül a versenyt?
A legfontosabb tapasztalat talán az, hogy nem a verseny napjának délelőttjére kell hagyni a pakolást.. Ezen kívül szinte semmilyen negatív tapasztalatom nem volt, a visszajelzések alapján mindenkinek nagyon tetszett. Jövőre mindenképp ismétlődik, és próbálom/próbáljuk az apróbb hibákat kijavítani.

Esetleg üzennél valamit a résztvevőknek?
Nagyon örültem, hogy ennyien eljöttetek, és hogy a szokatlan ívek ellenére mindenki pakolta keményen a trükköket. Remélem mindenkinek tetszett a verseny, és hogy jövőre is találkozunk!

Mit gondolsz, mennyire jellemzi összefogás a mai magyar bmxes generációt?
Szerintem országrészenként más-más a jellemző. Ahol van egy kis összefogás, ott láthatóan fejlődnek a lehetőségek, például Szentesen egy kis utánajárással el tudták érni a srácok, hogy legyen téli gyakorlóhelyük. Úgy gondolom, ez mindenképp követendő példa. Itthon az a baj, hogy a bringások nagyobbik része egy idő után felhagy a sporttal, mert vagy már nem mozgatja meg úgy a biciklizés, vagy lesérül, ezért kevesen vannak akik olyan idősek, hogy komolyan vegyék őket, ha mondjuk bemennek a városházára egy parkért vagy fedett helyért kampányolni.

Álom trails?
A RedBull Roast it-nek a helyszínéül szolgáló trailsre nagyon szívesen elmennék ugratni!

Mik a terveid az idei szezonra?
Először is, hogy amint végre megérkezik a tavasz, rendbe legyen téve az RCR dirt, és lehessen ugratni végre. Ezen kívül remélem el tudok jutni idén is minél több rendezvényre, hogy találkozhassak és biciklizhessek a rég nem látott haverokkal, barátokkal és jó lenne végre egy olyan szezon, aminek a végére nem teszem tönkre a bokáimat meg semmilyen más testrészemet sem.

Live To Ride – Számodra ez mit jelent?
Ride to Live!

Az alábbi képet készítette: Králik Dániel

Az alábbi képeket készítette: Ács Adrián
   

Az alábbi képet készítette: Jaksa Bálint

Az alábbi képeket fényképezte: Pálmai Gergő
 

Az alábbi képet fényképezte: Péntek András

Tags: , , , , , , , , , ,



Cikk írója

avatar


Comments are closed.

Ugrás az oldal tetejére ↑
  • Hírek a Facebook-on!

  • Arhívum

  • Cimkefelhő